Igazságügyi szakértői tevékenységet a szakértői névjegyzékben szereplő egyéni szakértő, gazdasági társaság vagy igazságügyi szakértői intézmény láthat el. Igazságügyi szakértői intézményt – mely költségvetési szerv – az igazságügyért felelős miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter alapíthat és szüntethet meg.
A szakértői intézmény alaptevékenységei
-
olyan ügyben történő kirendelés teljesítése, melyben a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását jogszabály előírja vagy lehetővé teszi,
-
külön jogszabályban meghatározott ügyekben való teljesítés kirendelése, valamint
-
a fenti tevékenységek ellátása érdekében igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatok ellátása.
Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenységi körébe tartozó kirendeléseknek soron kívül köteles eleget tenni, más ügyeket csak abban az esetbe vállalhat, ha az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek ellátását nem veszélyezteti.
Az intézmény szakértői tevékenységén kívül egyéb vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Az eljáró szakértő
Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a szakértői intézmény vezetője jelöli ki a szakvélemény elkészítésére. A szakértői intézmény nevében eljáró igazságügyi szakértő a szakvéleményt saját szakmai felelőssége mellett, de az intézmény nevében adja. Az a szakértő, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn, nem jelölhető ki szakvélemény adására. Ha a kizáró ok az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjével szemben áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt.
Nyilvántartás
Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság nyilvántartásában szerepel a szakértői intézmény
-
megnevezése,
-
elérhetősége (székely, telefon, fax, e-mail),
-
vezetőjének neve és
-
az általa alkalmazott igazságügyi szakértők szakterületei.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokat az intézmény vezetője köteles a nyilvántartást vezető hatóságnak bejelenteni.
