Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az igazságügyi szakértő szakvéleményének elkészítéséhez szakkonzultánst, segédszemélyzetet vagy szakértőjelöltet vegyen igénybe, azzal, hogy e személyek tevékenységéről a kirendelő hatóságot tájékoztatnia kell.
Szakkonzultáns
A szakkonzultáns a szakértői névjegyzékben nem szereplő, de az érintett területen vagy kérdésben járatosnak tekinthető személy, aki a szakvélemény elkészítésében a szakértőt segíti. Szakkonzultáns alkalmazásához a kirendelő hatóság hozzájárulása szükséges és a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy mely szakkérdésekben nyilvánított véleményt.
Szakértőjelölt
A szakértőjelölt a szakvélemény előkészítésében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében, a szakértő szakmai felügyeletével közreműködő személy. Szakértőjelölt az lehet, aki büntetlen előéletű és foglalkozásától nincs eltiltva. A szakértőjelölt a kamaránál – a munkája felügyeletének alapjául szolgáló jogviszonyról szóló okirat csatolásával – igazolvány kiállítását kérheti.
A szakértőjelöltnek – a szakvizsga kivételével – rendelkeznie kell a szakterület műveléséhez meghatározott képesítési (esetleg egyéb) feltételekkel., a gyakorlati idő megléte viszont nem feltétel.
A szakértőjelölt igazságügyi szakértői vélemény elkészítésére nem rendelhető ki, mivel önálló szakértői tevékenységet nem végezhet.
Segédszemélyzet
A szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges technikai jellegű tevékenység elvégzésére igénybe vett személy (pl. jegyzőkönyvvezető, boncmester, boncsegéd, szakasszisztens, technikus)
Díjazás
A szakértői vizsgálatban kirendelés nélkül, a szakértő felkérésére részt vevő szakkonzultáns,
valamint a segédszemélyzet észére a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet II. számú mellékletben meghatározott munkadíjat kell megállapítani, azonban abban az esetben, ha a szakértő a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését veszi igénybe, ezért külön díjat nem számíthat fel.
