Előző cikkünkben az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó adatvédelmi előírásokat ismertettük, aminek egyik fontos eleme az információs önrendelkezési jog elválaszthatatlan részét képező tájékoztatáshoz való jog. Mivel az anyagok megismerésének joga a szakértői tevékenységgel kapcsolatos adatvédelem lényegi eleme, külön cikkben taglaljuk.
Polgári eljárások
A polgári eljárások iratmegtekintési szabályait a Polgári perrendtartásról szóló törvény 119. §-ab tartalmazza, mely szerint a felek a per iratait a határozatok tervezetei és különvélemények kivételével a per bármely szakaszában engedély nélkül megtekinthetik. A per iratai közé sorolandó az igazságügyi szakértői szakvélemény is, így ha az nem tartalmaz a törvény által említett titokfajták körébe tartozó adatokat, az érintettek által bármikor megismerhető.
Büntető eljárások
A büntetőeljárásról szóló törvény 70/B §-a rendelkezik az iratok megismerésének szabályairól a büntető eljárás során. Főszabály szerint az eljárás során keletkezett iratokat, így a szakvéleményt is az érintettek megismerhetik, azokról másolatot készíthetnek. A betekintési, másolási kérelem teljesítése csak akkor tagadható meg, ha valamely érintett személy emberi méltósághoz való, személyiségi vagy kegyeleti joga sérülne, vagy magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül kerülnének nyilvánosságra.
Közigazgatási eljárások
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 68-69. §-ai szabályozzák az iratbetekintés jogát. Eszerint a törvényben meghatározott kivételekkel az ügyfél a közigazgatási hatóság eljárása során keletkezett, rá vonatkozó iratokba – így a hozzá kapcsolódó szakvéleménybe is – betekinthet.
Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja alapján a tájékoztatáshoz való jog kiterjed az igazságügyi szakértő által készítet szakvélemény alapjául szolgáló, a szakértőnél kezelt, de a szakvélemény részévé nem tett vizsgálati anyagokra és kapcsolódó adatokra.