Alkoholos befolyásoltság vizsgálata

Az alkoholos állapot és befolyásoltság orvosszakértői megállapítására elsősorban büntetőügyekben és közlekedési balesetek kivizsgálásánál kerül sor.

Az alkoholos befolyásoltság megállapítása a vizsgált személy véralkohol-koncentrációja alapján történik. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása során az alábbi határértékeket kell figyelembe venni:

  • 0,2‰ (20 mg%) = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,
  • 0,21-0,50‰ (21-50 mg%) = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,
  • 0,51-0,80‰ (61-80 mg%) = igen enyhe,
  • 0,81-1,50‰ (81-150 mg%) = enyhe,
  • 1,50-2,50‰ (150-250 mg%) = közepes,
  • 2,51-3,50‰ (251-350 mg%) = súlyos,
  • 3,51‰ felett (351 mg%) = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.

A fenti adatok elsősorban az ittas személy alkoholtűrőképességét jelzik egy adott időszakban. A biztonságos gépjárművezetésben való korlátozottság véleményezésénél a befolyásoltság megállapítására a véralkoholszint a megfelelő.

Visszaszámolás

A vérminta minden esetben a minta vételének időpontjában meglévő alkoholkoncentrációt jelzi. A gyakorlatban azonban minden esetben felmerül az igény, hogy a koncentráció a cselekmény időpontjára visszaszámolva is kerüljön megállapításra. A véralkoholszint csökkenése általában óránként 0,15‰ (15 mg%), ami 7 g alkohol lebontásának felel meg.

A szakértői gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az italfogyasztási adatok ismeretében alkoholos befolyásoltságra, a véralkohol-koncentrációra utólag kell véleményt adni. Ilyen esetekben vérvétel nem történt, a szakértői vizsgálat kizárólag az előzmény adatokra és az érintett vallomására támaszkodhat. Az előzményi adatok és az érintettek vallomása azonban gyakran bizonytalan, ami nehezíti a szakértői vélemény kialakítását.

Ezekben az esetekben a vélemény adását a következő adatok segíthetik:

  • az elfogyasztott szeszesital mennyisége,
  • az italfogyasztás időpontja és időtartama,
  • az adott időtartamon belül kb. hogyan oszlott meg az italfogyasztás mennyisége,
  • a gyanúsított testsúlya,
  • mikor, milyen élelmiszert fogyasztott.

 

Gyakran feltett kérdés, hogy a kiürülés stádiumában – akár hosszabb idővel az alkoholfogyasztás után – ittasnak érezhette-e magát az egyén. A kijózanodás során természetesnek tűnik, hogy az előzőleg súlyosabb alkoholos befolyásoltság alatt álló személy, enyhülő tüneteket tapasztalhat, azonban ez balesetveszélyességi szempontból megtévesztő, mivel a tünetek nem jelzik pontosan az alkoholos állapot mértékét.

A bejegyzés kategóriája: Nincs kategorizálva
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Alkoholos befolyásoltság vizsgálata bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kiss Tímea szerint:

    A férjem felakasztotta magát és igaszságügyi orvosszakértői vizsgálatot végeztek boncolással együtt és azt állapították meg, hogy igen enyhe alkoholos befolyásoltság alatt állt. A férjem soha nem ivott és a lakásban sem találtunk az italozásra utaló jeleket. Lehetséges-e, hogy tévedtek a vizsgálatban vagy a vér ill. vizeletben italozás nélkül is lehet alkohol az önakasztás miatt? Tudom, hogy a kérdésemnek nincs értelme, de tudni szeretném miért mutatta ki a teszt ezt az eredményt, amikor meggyőződésem, hogy a férjem nem ivott.
    Válaszukat köszönöm, Kiss Tímea

  2. Unyi Tamás szerint:

    Tisztelettel kérdezem, hogy 3,14 ezrelék a gyakorlatban behelyettesítve, a könnyebb érthetőség miatt, /sör,bor,töményszesz/ mennyi db. -nak felel meg.
    Amennyiben a kórházban is végeznek véralkoholvizsgálatot, miért viszi el a BRFK a BSZKI -be a vérmintát?
    unyit5

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük