Az ittasság formái – szokványos részegség

Az alkoholos befolyásoltság nem vehető figyelembe a beszámíthatóságot befolyásoló tényezőként vagy büntethetőséget kizáró körülményként. Ez azon alapul, hogy az alkohol fogyasztása csaknem általánosan elterjedt, társadalmilag elfogadott, hatása közismert, tehát nem állítható, hogy fogyasztása esetén a hatás váratlan, meglepetésszerű vagy szokatlan.

Alkoholos befolyásoltság esetén sokan az ittasság szokványosan jelentkező formájára gondolnak, az ittas állapotnak azonban a szokványos részegségtől eltérő formái is vannak:

  • a kóros ittasság, amely heveny, átmeneti pszichotikus (elmebetegségi) állapot és
  • abortív kóros ittasság, amely az előbbinek csökevényes formája.

Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény esetén a szakértő feladata annak megállapítása, hogy szokványos vagy az ettől minőségileg különböző kóros ittasságról van-e szó, és ha ez utóbbiról, akkor annak teljesen kialakult, valódi vagy csökevényes (abortív) formájáról. Az ittasság kóros formáinak szakértői megítélése gyakran igen nehéz, mert az egyes testi és lelki változások, az izgalmi állapot megnyilvánulása elsősorban az alkoholt fogyasztó személyiségétől és egyéb hajlamosító tényezőktől függ.

Szokványos részegség

A szokványos részegség kialakulása, lezajlása és mértéke elsősorban a vizsgált személy által elfogyasztott alkohol mennyiségétől függ. A szervezet alkoholtűrő-képessége nagyon eltérő lehet egyénenként is, valamint ugyanazon személynél is változhat az alkalmi állapot szerint. A szokványos részegség az egészséges szervezet megszokott reakciója az alkohol bódító-mérgező hatására, pszichés, vegetatív és mozgásos tünetekkel jellemzetten.

A kóros és az abortív kóros ittasságról cikkünk következő részében olvashatnak.

A bejegyzés kategóriája: Nincs kategorizálva
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük