Írásszakértői vizsgálat

Írásszakértő kirendelésére gyakran visszaélések, bűncselekmények, büntető eljárások kapcsán kerül sor, azonban nem elhanyagolható a magánszféra mind jelentősebb érdeklődése a szakterület iránt.

Írásszakértői vizsgálatra akkor kerül sor, ha a szakkérdés annak megállapítására irányul, hogy az adott írás mely személytől származik, vagy a különböző írások ugyanazon személytől származnak-e, a vizsgált írás valódi vagy hamisított, eredeti vagy másolat, az iratot módosították-e, esetleg a javított szöveg eredetileg mit tartalmazott.

A hatóság, kirendelő határozatához nem csupán a kérdéses írást vagy annak másolatát csatolja, hanem az összehasonlító vizsgálathoz szükséges spontán-, vagy próbaírást, ill. annak másolatát is. A fenti írások, minták mellett a kirendelő határozat tartalmazza azokat a kérdéseket is, amelyekre a hatóság választ vár, mely válaszok eldönthetik az ügy kimenetelét.

Az igazságügyi írásszakértő szakvéleményében szerepelnek az előzetes vizsgálat megállapításai, majd az összehasonlító vizsgálat eredménye is. Az összehasonlító vizsgálat célja a vizsgált, valamint a próba- vagy spontán írásminták betűinek, betűkapcsolatainak összehasonlítása, s az egyezőségek és különbözőségek megállapítása. Ehhez a szakértő külön elemzi a kézírás általános és különös sajátosságait.

A grafológiai vizsgálat az írás egészére kiterjed, különös tekintettel az alábbi sajátosságokra:

  • az íráshordozón való elhelyezkedésére (margók),
  • az írás tagoltságára,
  • a szavak és sorok közötti távolságra,
  • a sorok irányára,
  • a betűk nagyságára, dőlésére,
  • a betűk kezdő- és befejező vonalainak nagyságára, irányára és alakjára,
  • a cím vagy megszólítás és az aláírás elhelyezkedésére,
  • a különös kézírás-sajátosságokra, mint pl.: a kiemelések, rövidítések, javítások, oldalszámozások stb.

A kézeredetet az általános és különös sajátosságok mennyiségi és minőségi értékelése alapján állapítja meg az igazságügyi írásszakértő. Az elemzések során külön vizsgálat tárgyát képezik az aláírások.

A bejegyzés kategóriája: Nincs kategorizálva
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Írásszakértői vizsgálat bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kürtőssy Péter András szerint:

    A tájékoztatás az írásszakértői feladatkörben nem szerepelteti, hogy arra is kiterjedne, miszerint jogosult annak megállapítására, hogy egy szövegben mi szerepel ill. mi nem szerepel.
    Konkrétan: Egy magánvádas eljárásban – a 30 napos jogvesztő határidőre tekintettel – vizsgálni kellet a feljelentésnek a hatósághoz való megérkezésének dátumát. A feljelentés azonban nem áll a bíróság rendelkezésére, az ügyiratok között nem lelhető fel. A bíróság az eljárást lefolytatta arra hivatkozással, hogy az ügyiratok között szerepel egy ügyészségi határozat, amiben szerepel: /Ítéletből idézve: “…feljelentés 2003 június 04. napján kelt, és a Szentendrei Rendőrkapitánysághoz 2003.június 05. napján érkezett, azzaz a sérelmezett kijelentést követő 30 napon belül a joghatályos feljelentés megtörtént.”
    Az ügyészségi határozatban a következő szerepel: ” Cs. K. a 2003. év június 4. napján kelt Szentendrei Rendőrkapitánysághoz címzett, majd hatásköri okból hatóságunkhoz áttett beadványában azért tett feljelentést…”. Innéttől semmilyen dátum nem szerepel.
    A dolog azért gyanus, mert a feljelentést 04 én írták, és a jogvesztő határnap 05. A rendőrségi iktatókönyvet nem találják.
    Az elmúlt tíz évben háromszor járta meg az utat a Lefelsőbb Bíróságig.
    Az ügy az eljárás és az ítélet tekintetében is jelentéktelen lenne, de iskola példája az igazságszolgáltatás katasztrófális állapotának. Ennél fogva célja is pusztán az erre való rávilágítás. Mert abban ugye senki nem kételkedik, hogy a bírók tudnak olvasni.
    Van-e olyan írás /vagy olvasás/ szakértő, aki olyan véleményt tud adni, amit a bíróság el kell, hogy fogadjon?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük