A nyomszakértői vizsgálat folyamán a szakértő feladata az egyes nyomtípusok (statikus és dinamikus jellegű elváltozások), tárgytöredékek kriminalisztikai jelentőségének feltárása és értékelése.
Igazságügyi nyomszakértői vizsgálatot kell elvégezni, ha a szakkérdés annak megállapítására irányul, hogy
-
láb, fog, egyéb testrész, eszköz, szerszám vagy közlekedési eszköz által hagyott nyomok azonosításra alkalmasak-e,
-
azokat azonos személy vagy nyomképző hozta-e létre,
-
a vizsgálatra küldött lábbeli nyomot meghatározott személy által használt lábbeli okozta-e,
-
milyen lábbeli hozta létre,
-
a vizsgált zár (lakat) milyen rendszerű, álkulccsal vagy idegen kulccsal kinyitható-e,
-
észlelhető-e a zárban (lakatban) álkulcs vagy idegen kulcs nyoma, a zár (lakat) felnyitásához, megrongálásához milyen eszközt használtak, ahhoz a vizsgálatra küldött eszközt használták-e,
-
a feszítő, vágó- és fúróeszközök vizsgálatánál a nyom egy meghatározott eszközből keletkezett-e,
-
a vizsgált különálló tárgyak korábban egy egészet képeztek-e,
-
a közlekedési eszközök nyomai milyen eszköztől keletkeztek, illetve
-
a közlekedési baleset alkalmával a nyomok, elváltozások kölcsönös nyomképződés során jöttek-e létre.
A szakértő a vizsgálat eredményeit tartalmazó szakvéleményét a rendelkezésére bocsátott,
-
nyomot hagyó vagy nyomot hordozó tárgy vizsgálata alapján,
-
ha pedig az nem szállítható, az arról készített öntvény vagy a nyomok méretarányos fényképei vagy más módszerrel rögzített másolatai
alapján készíti el.
Amennyiben a vonatkozó szakkérdés zárakra vonatkozik, a szakértő a rendelkezésére bocsátott
-
zár,
-
az annak felnyitásához feltehetően használt eszköz,
-
a zár meglévő kulcsai és
-
a feltört zár észleléskori helyzetéről készített fényképfelvétel vagy az arról felvett jegyzőkönyv
alapján készíti el a szakvéleményt.
