Előző bejegyzésünkben az igazságügyi szakértői testület feladataival, szervezetével és működésével foglalkoztunk, jelen írásunkban pedig a testület eljárását mutatjuk be.
A szakértői testület nevében az igazságügyi szakértői véleményt a testület elnöke által kijelölt három tagból álló eseti bizottság adja. Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakértelem szükséges, mellyel a testület tagjai nem rendelkeznek, a megbízó hozzájárulásával más szakértő (bevont szakértő) is igénybe vehető. Az eseti bizottság elnökét és az ügyet előadót a szakértői testület elnöke jelöli ki.
A bizottság a szakértői véleményt zárt ülésen alakítja ki, melyen a bevont szakértő tanácskozási joggal vehet részt. A bizottság kizárólag abban az esetben határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag jelen van. Az eseti bizottság döntését szótöbbséggel hozza.
A szakértői testület elsősorban a megbízó által feltett kérdések, benyújtott iratok, esetleg a korábbiakban keletkezett szakvélemények alapján alakítja ki szakértői véleményét, azonban szükség esetén vizsgálatokat végezhet, valamint további adatokat kérhet a megkeresőtől.
A szakértői testülethez érkező bírósági, hatósági megkereséseket és az egyéb megbízatásokat a testület elnöke fogadja el.
Az eseti bizottság a szakvéleményt saját szakmai felelőssége mellett a szakértői testület nevében adja. Az eseti bizottság írásba foglalt szakvéleményét a szakértői testület elnöke ellenjegyzi és a vizsgálat lefolytatásához átadott iratokkal együtt megküldi a megkeresőnek.
