Geológiai igazságügyi szakértői vizsgálat elvégzésére van szükség, ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy vagy az áldozat ruházata, tárgyai, eszközei, gépjárművei érintkezésbe kerültek a földfelszín talaj- és kőzettakarójával.
Amennyiben tehát az eljárás során felmerülő szakkérdés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgálati tárgyon megtalálható-e a helyszíni vagy összehasonlító mintával egyező
-
természetes keletkezésű ásványos anyag,
-
építőanyag-törmelék,
-
salakmaradvány, kerámiadarab,
-
durva- és finomkerámia-ipari termékből származó anyagmaradvány,
forenzikus geológiai vizsgálatot kell lefolytatni.
A földfelszínnel való érintkezés során a ruházatra, eszközökre különféle talaj- és kőzetmaradványok kerülhettek fel, melyek számos olyan, morfológiai, ásványos- és kémiai összetételbeli tulajdonsággal jellemezhetők, amik alapján alkalmassá válnak kriminalisztikai vizsgálatokban történő felhasználásra.
A geológiai igazságügyi szakértői vizsgálat a talaj- és kőzetmaradványokon felül kiterjedhet a mesterséges eredetű építőanyagokra is, mivel az épületek szerkezeti megbontásakor, véséskor, zár- vagy széftörés esetén nagy mennyiségű azonosítható anyag gyűlhet össze az elkövető ruházatán, annak redőiben, zsebeiben, esetleg eszközein.
Fontos, hogy a geológiai igazságügyi szakértői vizsgálat (annak jellegéből fakadóan) kizárólag megfelelő (szemmel is érzékelhető) mennyiségű anyag rendelkezésre állása esetén végezhető el. A talajvizsgálat eredményeképpen kizárható az egyes minták azonossága, azonban a származási hely pontos meghatározása ritkán lehetséges a vizsgált anyagmaradványok alapján
A kriminalisztikai célú, talajtani vizsgálatok elsősorban annak természetes eredetű ásványi anyagára terjednek ki, azonban nem elhanyagolhatók a vizsgálat elvégzése során alkalmazott botanikai módszerek sem.
