Legutóbbi cikkeinkben az igazságügyi szakértői testületekkel általánosságban foglalkoztunk, most ismertetjük az egyes testületekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket.
Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület
Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület a mező- és erdőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari szakterületeken – kivéve az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket – felmerült szakkérdésekben jár el. Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 55 tagból állhat.
Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület
Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület az előzőekben kivételként meghatározott állategészségügy és élelmiszer-biztonság szakterületen felmerült szakkérdésben jár el. Fontos eltérés a többi szakértői testülettel szemben, hogy az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 15 tagból áll.
Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület
Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület az orvosi, továbbá egyes pszichológiai és biológiai szakterületeken felmerült szakkérdésekben jár el, létszáma legfeljebb 40 fő lehet, melyek közül két elnökhelyettes kerül kinevezésre. Jelentős megkötés, hogy az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület esetében az eseti bizottság legalább egy tagjának igazságügyi orvostan szakvizsgával kell rendelkeznie.
A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület
A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület a biztosítás, 5. pontjában meghatározott pénzpiac és a tőkepiac szakterületeken felmerült szakkérdésekben jár el, maximális taglétszáma 50 fő.
A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület
A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közlekedési és ipari, környezetvédelmi, vízügyi, műemlékvédelmi, valamint a lakás- és építésügyi szakterületeken felmerült szakkérdésekben jár el. A testület nem járhat el a közúti szállítás, fuvarozás a vasúti áruszállítás, a vendéglátóipar, a műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme, a táj- és kertépítészet, valamint idegenforgalom szakterületekkel kapcsolatos szakkérdésekben. A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület lehet a legnépesebb, hiszen legfeljebb 80 tagból állhat, melyek közül két elnökhelyettes kerül kinevezésre.
Az a véleményem, hogy az Igazságügyi Szakértőkkel kapcsolatos bírósági eljárások jogi szabályozásai féloldalasak.
Az eljárásban ugyanis a bíró nincs kötve a Szakértő által tett megállapításhoz.(dokumentáltan)
Igazán sajnálatos, hogy a Kamara ezt eddig miért nem kifogásolta,és vajon miért nem került bele a bírósági törvénybe.
Ez megkérdőjelezheti a szakértői munka minőségét,de még a szükségességét is.
Köszönöm,ha elolvasták.