Kötelező kamarai regisztráció

Az Országgyűlés által 2011. novemberében elfogadott jogszabály kötelező jelleggel írja elő a kamarai regisztrációt. A törvénymódosítás szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, továbbá a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 forint kamarai hozzájárulást fizetni.

A hozzájárulás összegét önkéntes kamarai tagok esetén levonják a tagdíjból. A fenti hozzájárulás fejében a kamara köteles a regisztráltak részére a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2012. január 1-jével kötelezővé teszi a gazdálkodó szervek kamarai nyilvántartását. A törvény 8/A. §-a értelmében – a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek kivételével – a cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzést kérni. A már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Gazdálkodó szervezetnek minősül a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyes jogi személyek vállalata és az egyéni vállalkozó is. A fentiek alapján azok az igazságügyi szakértők, akik egyéni vállalkozóként végzik a tevékenységüket, továbbá azok a gazdasági társaságok, amelyek igazságügyi szakértői tevékenységet végeznek, kötelesek a gazdasági kamarába regisztrálni. A regisztráció nem jelent automatikusan kamarai tagságot is, a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.

1 Response to Kötelező kamarai regisztráció

  1. árvai Béla szerint:

    Dr. Tóthné dr. Pölöskei Eszter Főosztályvezető
    Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

    Budapest, 1055 Kossuth Lajos tér 4.

    Tárgy: Az igazságügyi szakértők diszkriminatív megkülönböztetése.
    Előzmény: XX-ISZFO/3/2011 sz. levél

    Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

    A szakértői díjak késedelmes kifizetésére (és az azt megelőző bírósági eljárások lassúságára) vonatkozó észrevételeimet, már évtizedek óta, legutóbb a 2012. január 24, majd jan. 29. leveleimben felvetettem, mely megszüntetése érdekében – a kifizető helyek (rendőrség, bíróság) részéről – érdemi és számon kérhető intézkedés nem tapasztalható, sőt még választ sem kaptam.
    Az újabb észrevételemet – a MISZK honlapján megjelent írás és a BISZK honlapján (egy ügyvédnek címzett, XX-ISZFO/2/2012 sz. alatt) olvasható levelében ismertetek, valamint – a mellékelt hetilap másolatában olvasható szövege miatt küldöm meg. Amíg az előző két írásban – a gazdasági kamarai regisztráció alóli mentesítésnél csak a mezőgazdaság, más írás az „agrárium” területét emeli ki, addig a mellékelt HVG cikk 2012 februári száma szerint több – az igazságszolgáltatás tevékenységét érintő szakterület (pl. ügyvéd, közjegyző, végrehajtó) sőt magán-állatorvos és egyéni-szabadalmi úgy(viv)ői egyéni vállalkozás, vagy egyéni cégben folytatókat is említ.
    Ha ez igaz, akkor az igazságügyi szakértők (azon nem elhanyagolható létszáma), akik nagy szakmai tapasztalattal, a „rendszerváltás” után „kényszervállalkozóként” választották az igazságszolgáltatás keretén belül az egyéni vállalkozói tevékenységet, is megilletné ez alól a semmire se jó újabb teher alóli mentesség. Ha hozzávesszük, hogy esetleg már többes (szakmai, pl. orvos, mérnök, stb. és az igazságügyi szakértői) kamarai tagság mellett megint egy újabb – ráadásul többszörös (esetenként minisztériumi) ellenőrzés és regisztrálás után – a munkánkkal semmilyen érdemi kapcsolatban nem lévő újabb szervezetnél kellene (ráadásul évenként) „regisztráltatni” magunkat, ennek oka megmagyarázhatatlan. De az végképp sérelmes, ha a mellékelt cikkből kiemelt – ugyancsak az igazságszolgáltatás munkájával összefüggő tevékenységet végző – tagjai mentesülnek ettől az újabb „sarctól” az jelentős részében ugyancsak „egyénileg” tevékenykedő igazságügyi szakértők viszont nem.

    Elméletig persze lehet a vállalkozói tevékenységet megszüntetni, és veszni hagyni az összegyűlt szakmai tudást, mely főleg a büntetőügyekben és az un. „ellátmányos” munkáknál az egyébként is alacsonyan meghatározott (és az inflációt és a fentiekhez hasonló többletterheket sem kompenzáló) díjazás miatt, csak a vállalkozói tevékenység melletti bonyolult költségelszámolás adminisztráció mellett „éri meg” végezni.
    Az igazságszolgáltatásnak szoros része (akár büntető. akár polgári peres eljárásról van szó) a jogkérdések elbírálása mellett, az adott per szakmai tényállásának vizsgálata, azaz a szakértő munkája. Ezért – Főosztály vezető Asszonynak a MISZK Elnökének küldött 2011. november 30-i az elõzményként említett levelében – „távtati célunk, hogy … új díjrendeletet alkossunk” az érdemi munkát végző szakértők véleményének figyelmen kívül hagyása mellett, a több éve változatlanul hagyott szakértői díj számunkra elfogadhatatlan.
    Tekintettel arra, hogy a MISZK februárra kitűzött küldöttgyűlése (a kedvezőtlen időjárásra tekintettel) el lett halasztva ezért – most a korábban precedensként felhozott esetek helyett – a minisztérium, illetve a jogalkotók hatáskörébe tartozó két témakört emelem ki, mely továbbra is megoldásra vár
    „A” A szakértői díjazás kérdésére, beleértve az inflációt és újabb közterheket, valamint az egyes munkák során felmerülő, (de sokszor számlával nem, vagy nehezen igazolható) tényleges kiadásának értékét, valamint a szakértői tevékenység „infrastruktúra” költségeket.
    „B” A másik, mielőbbi rendezést igénylő kérdés – mely már (a jogalkotói döntés mellett) annak végrehajtásának szabályozásával is összegfüggésbe van – az elvégzett szakértői munka díjának időben történő megállapítása és kifizetése.

    Amíg a szakértői óradíj (és költség) mértékének meghatározása nagyon függ az adott szakterület jellegétől, (és az arra rakodó közterhektől), a szakértői díj reális időben történő megállapítását és kifizetését, „csak” a jogszabályok és annak végrehajtási előírásai befolyásolják, ezért ennek mielőbbi megoldása alapvető feladat lenne.
    Ezért jó lenne, ha a küldöttgyűlésen erre is (a szakértői munka értékéhez képest sértően alacsonyan meghatározó és túlbonyolított „költség”-előleg helyett) valamivel konkrétabb és – a végzett munkák időbeli kifizetésére – érdemi tájékoztatást kapnánk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.