A kriminalisztikai okmányszakértői tevékenység
Mind büntető ügyekben, mind polgári peres ügyekben bizonyítási eszközként egyre nagyobb számban szerepelnek okmányok, iratok. Az okmányszakértő feladata a különböző formában megjelenő okmányok, az azokon található írás, bélyegzőlenyomat, tudományos technikai módszerekkel történő
Mind büntető ügyekben, mind polgári peres ügyekben bizonyítási eszközként egyre nagyobb számban szerepelnek okmányok, iratok. Az okmányszakértő feladata a különböző formában megjelenő okmányok, az azokon található írás, bélyegzőlenyomat, tudományos technikai módszerekkel történő vizsgálata.
Az okmányszakértő munkája az okmányok, valamint azok alkotó elemeinek vizsgálata. A vizsgálat kiterjedhet személyi okmány, igazolvány, szerződés, a papír alapú értékcikk s ezek alkotóelemei, mint például a papír, a nyomatok, a kitöltés anyagai, a bélyegzőlenyomatok, benyomatok, fényképek és a hitelesítés.
Az okmányok az alábbi elemekből állnak:
* hordozóanyagok (papír, textil, bőr, stb.) * nyomatok és azok védelmi megoldásai (alap- és szövegnyomatok, grafikai elemek, nyomdafesték stb.) * kitöltő, érvényesítő, hitelesítő, elemek, anyagok (tinták, fényképrögzítők, bélyegzők stb.) * okmány összeállítás anyagai és védelmi megoldásai (fedelek, ragasztók, lapok rögzítése) * tartozékok
Az okmányok igazságügyi szakértői vizsgálata az azokban bekövetkezett változásoknak, az azokat okozó beavatkozásoknak és az eredeti, változtatás nélküli állapot szakértői feltárását és dokumentálását jelenti. A vizsgálat célja az érintett irat/okmány eredeti vagy hamis voltának, az esetleges változtatásoknak a megállapítása.
Az okmányszakértői eljárás elsősorban összehasonlító vizsgálati tevékenység, melynek során a szakértő összehasonlítja a kérdéses okmány különböző sajátosságait egy mintaokmánnyal.
Az okmányszakértő nem csak a bizonyításban, hanem gyakran a felderítésben is fontos szerepet vállalhat. Lényeges lehet ugyanis a hamisítási eljárások, a felhasznált anyagok és alkalmazott eszközök megállapítása.