Független szakmai-ismeretterjesztő portál — nem hivatalos állami vagy kamarai felület. A tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak. Részletek.

Archív tartalom
Az alábbi cikk eredetileg 2011-03-16-án jelent meg. A tartalom történeti archívum része, és nem feltétlenül tükrözi a jelenleg hatályos jogszabályokat vagy szakmai gyakorlatot.
Archívum

Igazságügyi írásszakértő

Az írás az emberiség egyik leggyakrabban használt jelrendszer, amely gondolatok közlésére, rögzítésére szolgál. Az íráson, a grafológia szempontjából elsősorban kézírást értjük, azonban még a számítástechnika elterjedtségét is figyelembe véve, számításba kell venni a gépírást is.

Eredeti közzététel: 2011-03-16

Az írás az emberiség egyik leggyakrabban használt jelrendszer, amely gondolatok közlésére, rögzítésére szolgál. Az íráson, a grafológia szempontjából elsősorban kézírást értjük, azonban még a számítástechnika elterjedtségét is figyelembe véve, számításba kell venni a gépírást is.

Mindkét írásfajta vizsgálatára gyakran visszaélések, bűncselekmények kapcsán kerül sor. A vizsgálat során figyelembe kell venni az íráshordozót, az írás készítéséhez használt eszközt, s magát az írást.

A büntetőeljárásról szóló törvény meghatározása alapján tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Sőt az adatrögzítő tárgyat is az értékelés körébe vonja. A törvény nem tesz különbséget közokirat és magánokirat között, a büntetőeljárásban e két iratfajta azonos megítélés alá esik. Fontos megjegyezni, hogy, ha az irat tények, körülmények, adatok vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására nem alkalmas, okiratnak nem tekinthető, de tény bizonyítására alkalmas, tárgyi bizonyítási eszközként azonban felhasználható.

Az igazságügyi írásszakértői tevékenység elsősorban tudományos (természet- és társadalomtudományi) ismereteken alapul. A kézírásvizsgálat elmélete biológiai ismereteken és tapasztalati alapokon nyugszik.

A biológiai alap ismerete azért szükséges mert, ugyan kézírásnak nevezzük, azonban nem kezünk, hanem agyunk befolyásolja az írást. Az írás minden esetben egy tanulási folyamat eredménye, melynek előfeltétele bizonyos kor elérése. Az íráshoz elengedhetetlen a feltétlen, vagyis a „veleszületett” és a feltételes, vagyis a tapasztalati úton szerzett reflexmozgások kapcsolata, ami a magasabb fokú idegtevékenységben (az agyban) megy végbe.

Az írás tanulása során a különböző fázisokban különböző módokon írja le az ember a betűket, szavakat, mondatokat. Hiába azonos módon tanulták az írást, és hasonlóak is kézírásaik, tökéletesen egyformák soha nem lesznek, valamennyiünk kézírása egyedivé válik. Ez az egyediség, egyéniség ad lehetőséget az írás-azonosításra, vagyis az írásszakértői munka végzésére.

Következő bejegyzésünkben az írásszakértői vizsgálattal foglalkozunk.