Írásszakértői vizsgálat

Írásszakértő kirendelésére gyakran visszaélések, bűncselekmények, büntető eljárások kapcsán kerül sor, azonban nem elhanyagolható a magánszféra mind jelentősebb érdeklődése a szakterület iránt.

Írásszakértői vizsgálatra akkor kerül sor, ha a szakkérdés annak megállapítására irányul, hogy az adott írás mely személytől származik, vagy a különböző írások ugyanazon személytől származnak-e, a vizsgált írás valódi vagy hamisított, eredeti vagy másolat, az iratot módosították-e, esetleg a javított szöveg eredetileg mit tartalmazott.

A hatóság, kirendelő határozatához nem csupán a kérdéses írást vagy annak másolatát csatolja, hanem az összehasonlító vizsgálathoz szükséges spontán-, vagy próbaírást, ill. annak másolatát is. A fenti írások, minták mellett a kirendelő határozat tartalmazza azokat a kérdéseket is, amelyekre a hatóság választ vár, mely válaszok eldönthetik az ügy kimenetelét.

Az igazságügyi írásszakértő szakvéleményében szerepelnek az előzetes vizsgálat megállapításai, majd az összehasonlító vizsgálat eredménye is. Az összehasonlító vizsgálat célja a vizsgált, valamint a próba- vagy spontán írásminták betűinek, betűkapcsolatainak összehasonlítása, s az egyezőségek és különbözőségek megállapítása. Ehhez a szakértő külön elemzi a kézírás általános és különös sajátosságait.

A grafológiai vizsgálat az írás egészére kiterjed, különös tekintettel az alábbi sajátosságokra:

* az íráshordozón való elhelyezkedésére (margók), * az írás tagoltságára, * a szavak és sorok közötti távolságra, * a sorok irányára, * a betűk nagyságára, dőlésére, * a betűk kezdő- és befejező vonalainak nagyságára, irányára és alakjára, * a cím vagy megszólítás és az aláírás elhelyezkedésére, * a különös kézírás-sajátosságokra, mint pl.: a kiemelések, rövidítések, javítások, oldalszámozások stb.

A kézeredetet az általános és különös sajátosságok mennyiségi és minőségi értékelése alapján állapítja meg az igazságügyi írásszakértő. Az elemzések során külön vizsgálat tárgyát képezik az aláírások.