Mikor van szükség igazságügyi szakértőre?
Nem minden vitás ügyben kell szakértő. Áttekintjük, milyen kérdésekre válaszol a szakértő, és mikor elegendő más bizonyíték.
Mikor kell szakértő?
Igazságügyi szakértő olyan kérdésekre válaszol, amelyek megalapozott értékeléséhez különleges szakismeret szükséges — például egy műszaki hiba oka, egy sérülés súlyossága, egy adat hitelessége vagy egy ingatlan értéke. A bíróság vagy a hatóság csak akkor rendel ki szakértőt, ha a szakkérdés a döntéshez ténylegesen szükséges.
Mikor nem indokolt?
A jogi minősítés (például: hogy egy magatartás bűncselekmény-e) nem szakértői kérdés, hanem a bíróság feladata. Szakértő ilyen kérdésre nem adhat állásfoglalást.
Egyszerű, hétköznapi tapasztalattal is megítélhető kérdésekhez sem kell szakértő. Ha egy vita puszta emlékezet vagy okirat alapján tisztázható, a szakértői vizsgálat feleslegesen növelné a költséget és időt.
Kirendelt vagy magánszakértő?
Kirendelt szakértőt a bíróság vagy a hatóság rendel ki. A magánszakértőt a fél maga bízza meg — a szakvéleménye szakvéleménynek minősül, de a felhasználhatóság feltételeit a jogszabály külön szabályozza.
Egy adott ügyben mindkét megoldás megfontolható. A választás függ az eljárás típusától, az időzítéstől és attól, hogy milyen kérdést szeretnénk tisztázni.
Hogyan tovább?
Első lépésben érdemes tisztázni, hogy valóban szakkérdésről van-e szó, majd azonosítani a szükséges szakterületet. A megfelelő szakértő kiválasztásához célszerű ügyvéddel egyeztetni és a hivatalos szakértői névjegyzékben ellenőrizni a jogosultságot.
- azonosítsa a szakkérdést
- határozza meg a releváns szakterületet
- ellenőrizze a szakértő aktuális jogosultságát
- készítse elő a szükséges dokumentumokat