Geológiai igazságügyi szakértői vizsgálat

Geológiai igazságügyi szakértői vizsgálat elvégzésére van szükség, ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy vagy az áldozat ruházata, tárgyai, eszközei, gépjárművei érintkezésbe kerültek a földfelszín talaj- és kőzettakarójával.

Amennyiben tehát az eljárás során felmerülő szakkérdés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgálati tárgyon megtalálható-e a helyszíni vagy összehasonlító mintával egyező

* természetes keletkezésű ásványos anyag, * építőanyag-törmelék, * salakmaradvány, kerámiadarab, * durva- és finomkerámia-ipari termékből származó anyagmaradvány,

forenzikus geológiai vizsgálatot kell lefolytatni.

A földfelszínnel való érintkezés során a ruházatra, eszközökre különféle talaj- és kőzetmaradványok kerülhettek fel, melyek számos olyan, morfológiai, ásványos- és kémiai összetételbeli tulajdonsággal jellemezhetők, amik alapján alkalmassá válnak kriminalisztikai vizsgálatokban történő felhasználásra.

A geológiai igazságügyi szakértői vizsgálat a talaj- és kőzetmaradványokon felül kiterjedhet a mesterséges eredetű építőanyagokra is, mivel az épületek szerkezeti megbontásakor, véséskor, zár- vagy széftörés esetén nagy mennyiségű azonosítható anyag gyűlhet össze az elkövető ruházatán, annak redőiben, zsebeiben, esetleg eszközein.

Fontos, hogy a geológiai igazságügyi szakértői vizsgálat (annak jellegéből fakadóan) kizárólag megfelelő (szemmel is érzékelhető) mennyiségű anyag rendelkezésre állása esetén végezhető el. A talajvizsgálat eredményeképpen kizárható az egyes minták azonossága, azonban a származási hely pontos meghatározása ritkán lehetséges a vizsgált anyagmaradványok alapján

A kriminalisztikai célú, talajtani vizsgálatok elsősorban annak természetes eredetű ásványi anyagára terjednek ki, azonban nem elhanyagolhatók a vizsgálat elvégzése során alkalmazott botanikai módszerek sem.