Igazságügyi szakértő: ki ő, mit tesz, mennyibe kerül?

Mit jelent az igazságügyi szakértő fogalma?

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a jogalkalmazó számára olyan kérdéseket válaszoljon meg, amelyekhez különleges — orvosi, műszaki, informatikai, pénzügyi-számviteli, pszichológiai, ingatlanszakmai vagy más — szakértelem szükséges. A szakértő nem jogi kérdésben dönt és nem értékeli a bizonyítékokat: a saját szakterületén tett, ellenőrizhető megállapításokat rögzíti, és ezekből vezeti le a szakkérdésre adott válaszát.

Igazságügyi szakértői tevékenységet csak az végezhet, akit az Igazságügyi Minisztérium névjegyzékébe felvettek, illetve aki törvény alapján erre jogosult szervezet (például szakértői intézmény vagy gazdasági társaság) keretében jár el. A jogosultság szakterülethez kötött: a szakértő kizárólag a bejegyzett szakterületén adhat szakvéleményt.

Milyen jogszabályok szabályozzák?

• 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről — a jogosultság, a névjegyzék, a szakértői kötelezettségek és a felelősség alapja.
• 3/1986. (II. 21.) IM rendelet — a hatósági kirendelés alapján eljáró szakértő díjazása.
• 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) és a 2017. évi XC. törvény (Be.) — a szakértői bizonyítás eljárási szabályai, ezen belül a magánszakértői vélemény felhasználhatósága.
• A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai és szakmai szabályzatai.

Kirendelt szakértő és magánszakértő — mi a különbség?

A kirendelt szakértőt a bíróság vagy a hatóság jelöli ki; ő a kirendelő által feltett kérdésekre válaszol, díját jogszabály alapján számítja fel, és a szakvélemény az eljárás iratává válik. A magánszakértői véleményt a fél maga rendeli meg; a díjról szabadon állapodnak meg, felhasználhatósága pedig az eljárási törvények keretei között értékelendő. A magánszakértői vélemény tipikus szerepe, hogy szakmai kifogást alátámasszon, vagy a per előtt segítsen felmérni az esélyeket.

Hogyan zajlik a szakértői vizsgálat?

1. a szakkérdés pontos megfogalmazása, a szakterületi hatáskör tisztázása;
2. iratátvétel, szükség esetén helyszíni szemle, mintavétel vagy személyes vizsgálat;
3. módszertan kiválasztása és alkalmazása (ez a szakvéleményben is szerepel);
4. lelet — a tényszerű észlelések rögzítése;
5. szakmai értékelés és a szakkérdésre adott válasz;
6. szükség esetén kiegészítés, tárgyalási meghallgatás.

A szakvélemény felépítéséről és az aggályosság szempontjairól részletesen a szakvéleményt kaptam oldalon írunk.

Mennyibe kerül egy igazságügyi szakértő?

Hatósági kirendelésnél a díj óradíjas számításon és jogszabályi tételeken alapul; a szakértő díjjegyzéket készít, amelyet a kirendelő állapít meg. Magánszakértői megbízásnál a díj a szakterülettől, az iratanyag terjedelmétől, a szükséges vizsgálatoktól és a határidőtől függ. Konkrét nagyságrendekről és a díjat befolyásoló tényezőkről a mennyibe kerül egy igazságügyi szakvélemény útmutatóban olvashat.

Hogyan találok megfelelő igazságügyi szakértőt?

1. Határozza meg a szakterületet — a szakértő csak a bejegyzett szakterületén járhat el. Segít a szakterületi áttekintés.
2. Keressen a névjegyzékben — a portál szakértői listája szakterület, település és név szerint is szűrhető.
3. Ellenőrizze a jogosultságot — minden profilon szerepel a nyilvántartási szám, amely a hivatalos névjegyzékben visszakereshető.
4. Egyeztessen előre — hatáskör, határidő, várható díj, szükséges iratok és vizsgálatok.

Ki lehet igazságügyi szakértő?

A névjegyzékbe vétel feltétele többek között a szakterületnek megfelelő végzettség, a jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlat, a büntetlen előélet, a kamarai tagság és a szakértői jogi-eljárási vizsga. A feltételekről és a folyamatról a ki lehet igazságügyi szakértő útmutató szól részletesen.

Mennyi ideig tart a szakértői eljárás?

A kirendelő általában 30 napos határidőt szab, amely indokolt esetben meghosszabbítható. A tényleges átfutást az iratanyag mennyisége, a helyszíni szemle vagy a laborvizsgálat szükségessége és a felek együttműködése befolyásolja. Magánszakértői megbízásnál a határidő megállapodás kérdése, egyszerűbb ügyekben jellemzően néhány hét.

Mit tegyen, ha aggályosnak tartja a szakvéleményt?

A szakvélemény akkor aggályos, ha hiányos, önmagával vagy más adatokkal ellentmondásban áll, illetve ha a módszertan nem követhető. Ilyenkor kérhető kiegészítés, a szakértő meghallgatása, más szakértő kirendelése, vagy csatolható magánszakértői vélemény. A részletes szempontsort a szakvélemény értékelése oldalon foglaltuk össze.

Igazságügyi szakértő szakterület és város szerint

A leggyakrabban keresett területek: orvosszakértés, közlekedési balesetek, ingatlan- és építésügy, könyvszakértés, informatikai szakértés, írás- és okmányszakértés, pszichológia. Böngésszen szakterületek szerint, vagy nézze meg a teljes szakértői névjegyzéket, amely településre is szűrhető.

Gyakori kérdések