Eseti szakértő kirendelése: mikor elfogadható és mikor nem? Mire figyeljen a megbízó?
Megtudhatja, mikor és milyen feltételekkel vehető igénybe eseti szakértő egy peres eljárásban, és miért fontos a megbízónak, hogy csak bejegyzett igazságügyi szakértőt válasszon.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) egyre több bejelentést kap arról, hogy eseti szakértőket rendelnek ki olyan esetekben és szakterületeken, ahol egyébként számos bejegyzett igazságügyi szakértő szerepel a hivatalos névjegyzékben. Súlyos problémát jelent, hogy ezen eseti szakértők közül többen nem is rendelkeznek a szükséges végzettséggel, képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal.
A 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) egyértelműen kimondja, hogy eseti szakértő csak kivételes esetekben vehető igénybe. Ez akkor fordulhat elő, ha az adott szakterületen egyáltalán nincs bejegyzett igazságügyi szakértő, vagy ha a bejegyzettek közül senki sem tudja vállalni a kirendelést valamilyen szakmai okból. Fontos feltétel az is, hogy az eseti szakértőnek alá kell vetnie magát az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek, amit egy úgynevezett alávetési nyilatkozattal kell igazolnia. Ennek megkövetelése a kirendelő hatóság feladata.
A MISZK felhívja a figyelmet, hogy ha a kirendelő hatóság nem tartja be ezeket a feltételeket – például nem kísérli meg bejegyzett szakértőt kirendelni, vagy nem kéri be az alávetési nyilatkozatot –, akkor az így készült szakértői vélemény nem minősül törvényesen beszerzett bizonyítéknak. Ezáltal nem használható fel az eljárásban, és akár az egész eljárás törvénytelenségéhez vezethet. Ezért a bíróságoknak és más hatóságoknak fokozottan kell ügyelniük ezen jogszabályi előírások betartására.
A laikusok és cégek számára rendkívül fontos, hogy ha jogi eljárásban felhasználható szakvéleményre van szükségük, mindig ellenőrizzék, hogy a megbízott személy szerepel-e az igazságügyi szakértői névjegyzékben. A névjegyzék az [https://inyr.im.gov.hu/](https://inyr.im.gov.hu/) címen bárki számára elérhető. Ha egy adott szakterületen van bejegyzett szakértő, akkor csak az ő véleménye használható fel bizonyítékként. Egy be nem jegyzett személy véleménye ilyen esetben még magánszakértői véleményként sem vehető figyelembe a bírósági eljárásban, ami komoly hátrányt jelenthet a megbízó számára.
_Forrás: [https://miszk.hu/files/A_Magyar_Igazsagugyi_Szakertoi_Kamara_elnoke_Elnoksege_kozlemenye_az_eseti_szakertoi_tevekenysegrol.pdf](https://miszk.hu/files/A_Magyar_Igazsagugyi_Szakertoi_Kamara_elnoke_Elnoksege_kozlemenye_az_eseti_szakertoi_tevekenysegrol.pdf)_